Alga történelem

Ahol alga van, ott élet van. Az algák az egyik legrégebbi földi életformát képviselik, kb. 3 milliárd éve léteznek bolygónkon. Túlélték az összes földtörténeti korszakot és a klímaváltozásokat. Bolygónk oxigénkészletének kilencven százalékát termelik, azaz kilencszer többet, mint az összes többi növény együttesen.

Az algák a világ összes élőanyag-mennyiségének egyharmadát teszik ki. Fennmaradásuk oka hihetetlen alkalmazkodóképességük. A legszélsőségesebb körülményeket is kibírják. Legyen szó erdők talajáról, hőforrások vizéről, a jég felszínéről vagy sivatagi sziklák vékony felső rétegéről, algák mindenütt megtalálhatóak. A Déli-sarkvidék zord éghajlatát éppúgy elviselik, mint az akár 85 °C-os hévforrásokat.  A Spirulina alga még a radioaktív sugárzást is túléli.

Az ókori görög mitológia szerint a szépség és a szerelem istennője, Aphrodité, egyedülálló szépségét, csillogó haját és ragyogóan selymes bőrét a tengervíznek és a benne rejlő kincseknek, a tengeri sónak, az iszapnak és az algának köszönhette.

Feltételezhető, hogy Latin-Amerika lakói voltak az elsők, akik már évezredekkel ezelőtt alapanyagaként használták a Spirulina algát, segítségével erősítették és fiatalították a testüket. Bizonyított tény, hogy úgy a maják, mint az aztékok, ismerték és tisztelték az algák gyógyító és tápláló tulajdonságait és éltek is vele. Fő táplálékuk a Spirulinából készített kalács volt, amelyet igen kedveltek.
 
Fennmaradt rajzok bizonyítják, hogy a latinok kosárszám halászták az algahabot. Amikor a 16. századtól kezdve európai hajók kezdtek horgonyozni Dél-Amerika partjainál, a felfedezők, mint például a portugál Pedro Alvares Cabral, olyan békés és barátságos emberekkel találkoztak, akik kukoricán és babon kívül gyakran valamilyen "zöld színű növényt" fogyasztottak. Egy másik földrészen Afrikában, a kutatók, többek között a belga botanikus Leonhard felfedezték, hogy a bennszülöttek a Csád-tóból zöld algát gyűjtöttek, megszárították, majd egyfajta kenyérlángosként fogyasztották.

A 20. század végén azután olyan tudósok, mint a japán Hiroshi Nakamura és az Egyesült Államokbeli Christopher Hills munkája nyomán a lenyűgöző Spirulinával kapcsolatos kutatómunka hatalmas lendületet vett. Ez a munka bebizonyította azt, amit évezredekkel ezelőtt élt őseink ösztönösen tudtak, nevezetesen, hogy a Spirulina nem egyszerűen egyike a legjobb minőségű nem állati eredetű fehérjeforrásnak, amely tulajdonsága által a Föld élelmezésének lényeges részét képezhetné. Ezt a szintén nem elhanyagolható tényt is felülmúlja az, hogy a mikroalgák számtalan olyan képességgel bírnak, amelyek gyógyítanak, segítenek és támogatják szervezetünket ellenálló képességünk mozgósításában.